Konferencia

GINOP-2.1.2-8-1-4-16- pályázatokhoz
kapcsolódó Szakmai nap

Szerkesztők:
Mihalkó József, Dr. habil Szabó P. Balázs
Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar Élelmiszermérnöki Intézet


Szeged
2023. május 25.

Program
Regisztráció Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, C épület
6725 Szeged, Moszkvai krt. 5-7.

14.45-15.00 Regisztráció – Vecsernyés-terem

Köszöntők:
15.00-15.10: Dr. habil Szabó P. Balázs egyetemi docens
Dr. Turcsán Zsolt c. egyetemi tanár

Előadások:
15.10-15.20: Dr. Szendi Róbert: Növényi kivonatokból előállított termékprototípus fejlesztése a sertések coccidiosis és MRSA fertőzésének megakadályozására, kezelésére
15.20-15.30: Dr. Szendi Róbert és Molnár Tamás: Komplex prototípus kidolgozása a nagyüzemi sertéstartás antibiotikum felhasználásának csökkentésére
15.30-15.40: Dr. Szepesi-Bencsik Dóra és Szilágyi Gábor: Tovább feldolgozott marhahús termékek prototípusainak kidolgozása komplex előállítás technológiai módszerekkel
15.40-15.50: Prof. Dr. Véha Antal és Kelemen Mihály: Komplex technológia termesztett és tárolt gabonák toxinmentesítésére, „anti-toxin management” kidolgozása
15.50-16.00: Szabó Péter: Összeütközést elkerülő jelzőrendszer komplex fejlesztése, különös tekintettel a légiközlekedés biztonságának fokozása, javítása
16.00-16.10: Mihalkó József: A hús és a csontokról mechanikusan lefejtett hús összehasonlítása
16.10-: Állófogadás, kötetlen beszélgetés

Komplex technológia termesztett és tárolt gabonák toxin-mentesítésére, „anti-toxin management” kidolgozása
Prof. Dr. Véha Antal (egyetemi tanár, SZTE MK Élelmiszermérnöki Intézet)
Kelemen Mihály (igazgatóság elnöke, Csorvási Gazdák Zrt.)
GINOP-2.1.2-8-1-4-16-2017-00005

Teljesen egyértelmű – és a piaci felmérések is ezt igazolják –, hogy a bel- és külföldi piac legfontosabb igénye az, hogy olyan élelmiszer- és takarmány-alapanyag toxinmentesítő berendezésre és technológiára van szükség, amely megoldja a toxinok eltávolítását az élelmiszerekből, továbbá amely gazdaságosan működtethető, és amely működtetése közben nem szennyezi a környezetet.
A „field to fork” szemlélet kialakulása arra vezethető vissza, hogy a termesztett élelmiszeripari és takarmányozási célú termények minőségét már a szántóföldtől nyomon lehessen követni. Ezért tartottuk fontosnak, hogy a vizsgálatokat már a szántóföldön is elvégezzük, így megelőzve vagy legalább csökkentve annak veszélyét, hogy fertőzött termények kerüljenek betárolásra. A kutatások eredményeképpen a termesztési és feldolgozási technika teljes vertikumát átfogó minőségellenőrzési rendszer alakult ki, ami arra törekszik, hogy a termesztés, tárolás és feldolgozás során a veszélyforrásokat felismerje és csökkentse, ezáltal kontrollált minőségű gabonaipari alapanyagot és terméket biztosítson.
A precíziós (helyspecifikus) növénytermesztési eljárások eredményeként egyrészt a gombafertőzések detektálásának módszerét pontosítottuk, másrészt meghatározzuk azokat a területeket, amelyek a fertőzés kialakulása szempontjából kockázati tényezőket foglalnak magukba. A növények tápanyagellátását és kórokozók elleni védekezést specifikus eszközökkel, csak a szükséges és elégséges mértékben tudjuk már megoldani. A fejlesztés befejezését követően 150 ha tökéletes detektálását oldottuk meg, amely területet a jövőben folyamatosan növelni kívánjuk.
A biotermékek iránti egyre növekvő igény indukálta az élelmiszergyártók és a gabonát kezelők azon elvárását, hogy végre egy olyan eljárás kerüljön kifejlesztésre, ami szermaradvány visszamaradása nélkül inaktiválja a betakarítás előtt, majd a tárolás során a gabonaszemekben, ill. azok felületén képződött mikotoxinokat. Az ózon erős oxidálószer lévén alkalmas lehet e probléma megoldására. Az ózonos kezelési technológia feltételrendszerének kialakítása során figyelembe vettük a szakmai szempontból releváns igényeket.
A jelen pályázati projekt keretében megvalósult fertőtlenítési módszer az ózon használatára épül. Az ózon az egyik legerősebb oxidáló és fertőtlenítő anyag. Toxin-inaktiváló képessége annak köszönhető, hogy a belőle felszabaduló naszcens oxigén oxidálja, és ezáltal hatástalanítja a toxin molekulákat. Minthogy az ózon rendkívül labilis molekula, használata csekély egészségügyi kockázatot jelent, amelyet a megfelelő munkavédelmi eljárások betartásával teljes egészében ki lehet küszöbölni. A kezelés után az ózon nagyon gyorsan, nyom nélkül visszaalakul oxigénné és a kezelt anyagokban semmiféle szermaradék nem mutatható ki, tehát a kezelést követő néhány óra múlva szellőztetés nélkül is már feldolgozásra alkalmas a termény. A kezelés távvezérelhető, nincsenek egészségkárosító kockázatai. Teljesen új típusú hatóanyagként az ózon a rezisztencia probléma visszaszorításában is jelentős szerepet kap. Az ózon felhasználásával működő fertőtlenítő berendezés és technológia a tárolt szemestermény toxinmentesítését környezetkímélő és költséghatékony módon valósítja meg. Megoldásunk szabályozott mennyiségű és koncentrációjú ózonnal teszi lehetővé a fertőtlenítést a szemestermények tárolása közben. Az ózon nagyfokú fertőtlenítő hatása hosszú ideje ismert, de ilyen irányú gyakorlati felhasználása a mai napig nem terjedt el, az eljárások megrekedtek a laboratóriumi kísérletsorozatok elvégzésénél és kiértékelésénél, a nagyüzemi fertőtlenítéshez szükséges fejlesztéseket nem vitték végig.
A prototípus terménytárolók lényegesen különböznek a gázszigetelés, a levegő befúvatás – itt ugyanis nem levegő, hanem ózongenerátor által előállított meghatározott összetételű ózon-levegő elegy kerül bejuttatásra – tekintetében a hagyományos technológiáktól.
Tehát az ózonnal történő fertőtlenítési és toxin inaktiválási eljárásunk eredményei megfelelő választ adhatnak a piaci igényekre:
• A jelenleg piacon lévő módszereknél jelentősen hatékonyabb módszerrel és vegyszerek alkalmazása nélkül biztosítja az élelmiszer- és takarmány-alapanyagokat szennyező mikotoxinok semlegesítését.
• Az ózon használatán alapuló fertőtlenítő technológiánkban alkalmazott módszer szerint a környezeti levegő oxigénjét is felhasználva hozunk létre ózonnal dúsított levegőt, amellyel a fertőtlenítő kezelést végezzük. Továbbá, az ózon használatán alapuló fertőtlenítő technológiánkban alkalmazott módszer ezeket a használati előnyöket a konkurens termékekhez viszonyítva lényegesen alacsonyabb működtetési és fenntartási költségek mellett, irritatív szermaradványok nélkül, maximálisan környezetbarát módon biztosítja a felhasználónak.
A szántóföldi növénytermesztési technológiák optimalizálásával már az elsődleges fertőzés lehetőségének elkerülése, illetve minimalizálása a célunk. A folyamatos és okszerű, objektív monitoring rendszer és a beavatkozás módszertanának kidolgozásával megalkottuk az „anti-toxin management-et”.

Összefoglalva:
A fejlesztés során kidolgozásra került technológiák működnek és alkalmazzuk őket Társaságunknál. Az eljárás szükségességét a gyártásra kerülő takarmányalapanyagok toxin fertőzöttsége alapján döntjük el. Az elvégzett gyorstesztek eredményei mutatják a fertőtlenítés szükségességét. Az anti-toxin management jelentőségét jól bizonyította az elmúlt évben bekövetkező, és sajnos a területeinket is érintő katasztrofális vízhiány, aszály. A termény mennyiségének jelentős csökkenése mellett, a gomba kártevők szignifikáns növekedését tapasztaltuk. Ez a tény rámutatott a komplex és okszerűen hatékony védekezés, és megelőzés fontosságára.